Világirodalmi lexikon 6. Kamc–Lane (1979)
K (folytatás) - Kazancev, Alekszandr Petrovics - kazancev, Mihail - Kazantzakisz, Eleni - Kazantzakisz, Galatia - Kazantzakisz, Nikosz
KAZAH gel személyesen vezette a híres Actor's Stúdióját, mely — Sztanyiszlavszkij módszereit érvényesítve — az amerikai haladó színjátszás egyik legkitűnőbb műhelye lett. A hidegháborús évek megtorpanása után a realista nyugati filmművészet egyik legkitűnőbb egyénisége. Jelentős alkotásait — közöttük az önéletrajzi elemekből épített Amerika, Amerika (filmreg., 1961, Sz. Kiss Cs., 1967; film: The Anatolian Smile, magyarul: Amerika, Amerika, E. Kazan, USA, 1963) c.-t Mo.on is játszották. Hazánkban nem mutatták be The Arrangement ('A megegyezés') c. önéletrajzi bestseller regényének filmváltozatát, az Amerika, Amerika folytatását. O Ismertebb filmjei: Úriembermegállapodás (1947); Pinky (1949); Viva Zapata (1952); Baby Doll (1956); Ragyogás a fűben (1961) stb. O Főbb regényei: The Assassins ('Az orgyilkos', 1972); The Understudy ('A beugró,' 1975). O írod.: Nagy P.: Egy nagy filmregény (Táguló világ, 1968); R. Tailleur, Elia Kazan (1966, bibliográfiával). Muzslay László Kazancev, Alekszandr Petrovics (Anmolinszk, ma: Celinograd, 1906. szept. 2. —), szovjet orosz író. Mérnöki diplomát szerzett, 1939 óta publikál. Tudományosfantasztikus művek szerzője. Művei: Pilajuscsij osztrov ('Lángoló sziget', reg., 1941); Goszty iz Koszmosza, Poljarnaja mecsta ('Vendég a Kozmoszból, Sarki ábránd', elb.-ek, 1958); Sztupenyi grjaduscsevo ('A jövendő lépcsőfokai, ocserk, 1962). O írod.: V. Revics: Ljod i plameny (Novij mir, 1965, 6.). Kovács Árpád Kazancev, Mihail (Chanti-Manysi Nemzetiségi körz., 1920. jan. 15. —): szovjet manysi író. Életrajzi adatairól csupán egyetlen műve nyújt valamelyes tájékoztatást. Vadász-halászfoglalkozású manysi családban született. A kis manysi település fia egyre magasabb fokú iskolák elvégzése után jogi diplomát szerzett. A híres szibériai mesterlövészek egyikeként részt vett a Leningrád környéki harcokban. A háború befejezése után ügyészként kezdett dolgozni. A hetvenes évektől a Leningrádi Terület helyettes főügyésze. Kisregénye, a Rasszkaz o szebje ('Elbeszélés magamról') a manysi irodalom egyik nevezetes alkotása 1949-ben jelent meg a Mi —ljugyi Szevera ('Mi — Észak emberei') c. kitűnő szibériai antológiában. Az irodalmi igénnyel megírt önéletrajz Szovjet-Észak fiatal irodalmainak legtipikusabb műfaja. Kazancev írása ebben a műfajban az egyik legsikerültebb. ( Irod.: Hajdú P.—Domokos P.: Uráli nyelvrokonaink (1978). Domokos Péter Kazantzakisz, Eleni; Eleni Szamin (családi név); (?, 1903 —): görög újságírónő, írónő. N. Kazantzakisz élettársa 1926 óta, 1945 óta második felesége s harminc éven át szellemi társként is kitartott mellette. Könyvet írt Spanyolok-ról a polgárháború idején. Az író halála óta Svájcban él; férje életútjáról, eszmevilágáról, emberi vonásairól Le Dissident ('Az emigráns') c. könyvében vall, mely gazdag, jórészt még publikálatlan dokumentumanyagon alapszik, s először franciául jelent meg a párizsi Plon kiadónál 1968-ban. Görög nyelven: O Aszimvivasztosz ('Aki nem alkudott meg', 1977). Európai és tengerentúli egyetemeken rendszeresen tart előadásokat Kazantzakiszról. Papp Árpád Kazantzakisz, Galatia (írói név); Galatea Alexiu (családi név); Petrula Pszilortisz (álnév); (Iraklion, 1886. febr. 15.— Athén, 1962. nov. 17.): görög írónő, drámaíró. Elli Alexiu nővére. 1911 — 1926 közt II. Kazantzakisz, majd 1933-tól Arterisz felesége volt. A két világháború közt a Nei Protopoli c. folyóirat főszerkesztőjeként, élete utolsó éveiben a Görög Írók Szövetsége főtitkáraként tevékenykedett. 1906-ban jelentkezett a Numaszban parnasszista versekkel, s három évvel később naplóformában írt hosszabb prózával. Népi játék, mese, gyerekvers, dráma, elbeszélés, regény egyként előfordul kritikai realista munkásságában, melyet szocialista eszmeiség hat át. Első férje emberi-írói tulajdonságairól igen elfogult, kedvezőtlen színeket fest Anthropi ke iperanthropi ('Emberek és felsőbbrendű emberek', 1957) c. könyvében. Főbb művei: Jinekesz ('Nők', reg., 1933); Kriszimesz sztigmesz ke alla diijimata ('Válságos percek, és más elbeszélések', elb.-ek, 1953); Avlia ('Függöny', drámák, 1959). O Magyarul: „nla (Moravcsik Gy.-né, D. Tzortzisz, Újgörög elbeszélők, 1962). O írod.: J. Kordatosz: Isztoriatisz nepellinikisz logotehniasz (1962). Papp A.: A világ, amely meghal, és a világ, amely jön (Nagyv, 1965, 1). Papp Árpád Kazantzakisz; Nikosz; Nikos Kazantzakes (családi név); Karma Nirvami; Akritasz; Petrosz Psziloritisz (írói álnevek), (Iraklion, 1883. febr. 18.— Freiburg, 1957. okt. 26.): görög író, politikus. Krétai földművescsalád gyermeke volt, amely az 1889-es és 1897-es törökellenes felkelések idején otthonából menekülésre kényszerült. Tanulmányait a naxoszi ferences kollégiumban (1897 — 1899), az iraklioni gimnáziumban (1899 — 1902), majd az athéni egyetem jogi karán 136