Budapesti Orvosi Újság, 1922. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1922-12-07 / 49. szám
XX. évfolyam. Budapest, 1922 deczember 7. 49. szám. BUDAPESTI ORVOSI ÚJSÁG Az orvosi tudományok minden ágának haladásáról a gyakorló orvosnak referáló hetilap. Megjelenik minden csütörtökön, legalább egy ív terjedelemben. SZERKESZTI: Halmady Zoltán dr., egyetemi magántanár. (Belgyógyászat.) Feleky Hugó dr., egyetemi magántanár, az Általános Poliklinika főorvosa. (Urológia.) Frey Ernő dr., egyetemi magántanár, kórházi főorvos. (Ideg- és elmegyógyászat.) Holitsch Rezső dr., az Általános Poliklinika Röntgen-intézetének vezetője. (Röntgenologia) Kubinyi Pál dr., egyetemi nyilv. r. tanár. (Szülészet és nőgyógyászat.) Liebermann Leó dr., egyet, magántanár, a Rókus-kórház szemész-főorvosa. (Szemészet.) Lobmayer Géza dr., egyet, magántanár, az Általános Poliklinika főorvosa. (Sebészet) Rejtő Sándor dr., egyet. magántanár főorvos. (Fül-, orr-, gége.) Rigler Gusztáv dr., egyetemi ny. r. tanár. (Egészségtan.) Salamon Henrik dr., egyetemi magántanár. (Fogászat.) Torday Ferencz dr., egy. m.tanár, egészségügyi főtanácsos. (Gyermekgyógyászat.) Török Lajos dr., egy. tanár, egészségügyi főtanácsos. (Bőrgyógyászat.) FELELŐS FŐSZERKESZTŐ: DALMADY ZOLTÁN dr., egyet, magántanár. ELŐFIZETÉSI ÁRA BELFÖLDÖN: Negyedévre............. 400 korona Egyes szám ára........ 50 korona Előfizetést legfeljebb 1. é. deczember 31.-éig fogadunk el. Orvostanhallgatóknak kedvezmény! Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Kertész-utcza 16. szám. Telefon József 106-47 (Interurban is). HIRDETÉSEKET felvesz a kiadó cég: PETŐFI irodalmi vállalat, Pesti Alfréd Budapest, VII., Kertész-utcza 18. s B. 0.11. postatakarékp. számla sz. 40837. Referátumok. Belgyógyászat. Rovatvezető: Dalmady Zoltán dr. A diabetes mellitus gyógykezelése. (Prof. Richter.) Ez a betegség elsősorban az, ahol nem a betegséget, hanem a beteget kell gyógyítani, azaz ezen therapia a szigorú individualizálás művészete. A gyógykezelés megindítása azon megállapításunkhoz alkalmazkodik, hogy könnyű vagy súlyos esetről van-e szó, azaz, hogy a glycosaria megszüntetéséhez elegendő-e a szénhydrat megvonása egymagában (könnyű eset), vagy az aglycosuria csak a szénhydrat és fehérjemegbonásra áll be (súlyos eset). Ha szénnydratmegvonással sikerült a beteget iglycosuriássá tennünk, legközelebbi feladatunk a beteget czukormentesen tartani. Általánosan hangoztatott elv ma, hogy nem az a fontos, hogy mit, hanem hogy mennyit eszik a beteg. A czukorbetegben okozott mértékben folynak le hasadások és egyesülések, amelyek mind hőproducióval járnak és ez fölöslegessé teszi a bizonyos caloriamennyiségekhez való ragaszkodást. Már többen meggyőződtek azon jelenségről, hogy egyes czukorbetegek akkor is híztak, ha kevesebbet ettek, mint egy egészséges ember. A világháborúban is meggyőződést szerezhettek az orvosok arról, hogy a tápfelvétel reductiója jó hatással van a betegségre, a diabetes-halálozási statisztika lényegesen javult mindazon országokban, hol a lakosság önkényesen vagy kényszerülten éhezett. Ez két fontos tényezőből tevődött össze: a tápfelvétel általános csökkenése és a hústáplálkozás csökkenése, esetleg megszűnése. Ezenkívül újabban mindinkább teret hódít az a felfogás, hogy a diabetes lényege a májban lefolyó abnormis szövetinger folytán létrejövő czukortúlproductio, mindezek alapján a mai therapia alapelve: a czukorbeteg egyéb minél kevesebbet, bizonyos határon belül. Nagyon fontos az ételek minősége is, a mennyiségen kívül. Eddig azt tartották, hogy a diabeteses egyén főtápláléka a zsír és fehérje kell hogy legyen. Ma már ettől is eltértünk, amennyiben a fehérjét nem tartjuk korlátlan mennyiségben adagolhatónak, mert az a szervezet részéről produkált cukormennyiségre fokozó ingerrel bír. Egyes könnyű esetekben a fehérje még ezen ingerképességgel nem rendelkezik ennek daczára is, második főkövetelmény a diabetes therápiájában: korlátozandó a fehérje, de különösen a húsfehérje bevitele. Ide tartozik a sajtok fehérjéje is, míg a tej, tojás és növényi fehérjék később és lassabban kerülnek a keringésbe és így kisebb ingert fejtenek a májszövetben a cukorproductióra, ha az oly mennyiségben kerül a szervezetbe, amennyit a sejtek elbontani képesek. Az ezen felüli mennyiség ugyanúgy hat, mint