Hidrológiai tájékoztató, 1978

Dr. Keszthelyi Zoltán: Hévizeink feltárása geobotanikai ismeretekkel, és a budai fásítások jelzései

parkjáról készült képen, ötven év körüli platánfákat látunk. A két fürdő épületei előtti keleti (Duna-parti) részén, ma már csak egy öreg platánfa van, ott ahol hévizekre „negatív" a talaj. A Császár-fürdő főépülete előtt, a harmincas évek­ben 16 kislevelű hársfát (Tilia cordata) ültettek. Eze­ket az 1953. év óta figyeltem, korán rügyeztek és virá­goztak, termésük csekély volt, lombjuk már augusz­tusban lehullt. Három évtized alatt sorra kipusztultak, a talaj hőhatására. A Margit-híd budai hídfőjénél, az 1944. évben a né­metek a fákat kiirtották. A pótlásra ültetett nyírfák (Betula alba) csúcsa szárad, néhány kipusztult. Ezek a tünetek közeli hévizeket jeleznek. Jelen munkámban, a budai Duna-parti járdáknál ül­tetett fákkal, hidak közötti szakaszonként foglalkozom. A budai partrendezéskor 1900. évben, a járdaszegélyt végig vadgesztenyével (Aesculus hippocastanum) ültet­ték be. II. Margit-híd—Lánchíd közötti szakasz, 1800 m hosz­szúságban vadgesztenyével volt szegélyezve. A Margit­híd felrobbantásához, a németek több robbanóanyagos vagont vittek, mint amit felhasználtak, s amikor a híd­főállást kiképezték, három megmaradt, főleg tüzérsé­gi lőszerrel telt vagont, a „Ganz Nyugdíjintézet" Bem József-rakpart 42—43. sz. házai elé tolták. A házak légoltalmi parancsnoka összehívta a két ház lakóit, s 1944. december utolsó napjaiban a Batthyány térre akarták a veszélyes vagonokat tolni. A fagyos villa­mossíneken, nagy nehézségekkel, mintegy 300 m-re (a Vitéz utcán túli részre) sikerült a vagonokat tolni, ott megrekedtek. 1945. január 2-án délben, Pest felől hármas kötelék­ben 9 szovjet gép átrepült, s első bombáikkal felrob­bantották a nagy tömegű lőszert. A borzalmas erejű légnyomás 150 m körzetben minden fát kipusztított, majd a Kossuth-híd építésekor hosszú részen kivágták a fákat, s pótlásra japánakácokat (Sophora japonica) és hársakat ültettek. Annak idején, amikor a Duna befagyott, a vizsgált szakasz partjának közelében és a folyamban, elég sok szökevényforrást lehetett észlelni (1. kép). A szöke­vényforrásos ezeknek hőhatására, a parti résznél, idő előtt, sok fa pusztul ki, amit jelzésnek tekinthetünk. A Margit-híd déli részénél, a Bem József-térnél és a Batthyány-térnél a pótolt japánakác és hársfákból több beteg és néhány kipusztult. A Vitéz utca kezdeténél, a „Pontház"-zal szemben, a pótlásra ültetett 2 nagyobb japánakác, két éve kipusz­tult, s a szomszédos japánakác csúcs- és ágszáradása olyan nagyméretű, hogy ez a fa is hamar kipusztul (2. kép). A Batthyány tér—Szilágyi Dezső tér közötti fiatal hársfák betegek, pusztulnak. A Lánchíd térségében szö­kevényforrások nincsenek, itt a vadgesztenyefák egész­ségesek, hatalmasak (4. kép). A vizsgált szakaszon, jelenleg 124 vadgesztenye, 44 hárs és 24 japán akác van. III. Lánchíd—Erzsébet-híd közti szakasz A vad­gesztenyefák jól fejlettek, terebélyesek, kevés hárspót­lás van. A Lánchíd felé eső nagyobb szakaszrésznél, — régebben — szökevényforrások nem jelentek meg, míg az Erzsébet-híd közelében és az Ördögárok-csatorna be­folyó körül lehetett szökevényforrásokat megfigyelni, de ez a rész már bele­esik a Schafarzik­ professzor által leírt „főtermális" vonalba, s ennek itt jelentkező ereit, nem lehet és nem szabad a Rudas- és Rác-fürdők kör­zetében feltárni. Ebben a szakaszban 73 vadgesztenye, 18 hárs és 1 juharfa van. IV. Az Erzsébet-híd és Szabadság-híd közötti rész. Szemre szomorú, de igen tanulságos a Gellért-rakpart fásítása (3. kép). Az első telepítésből hírmondó sem ma­radt. Csemetefa-temető! A fásítási kísérletezés, mintegy 300 m-re kezdődik az Erzsébet-hídtól. A vadgesztenyefákat, pusztulásuk után többször, de hiába pótolták. A 32 fából: 8 vad­gesztenye, 18 juhar, 4 hárs és 2 kőris. Ebből jelenleg 23 db kipusztult. Régebben a vaskerítés melletti járdánál is voltak vadgesztenyék, ma már csak fényképeim örökítik meg. A Gellérthegy sziklafalánál, a „pozitív" foltokat és vonalat a MTA VI. 56558/1954. sz. kutatói munkámban 1. kép. Nagy szökevényforrás a Margit-híd budai híd­főjénél, az ORFI térség előtt (1956. február 2.) 2. kép. A Bem József rakparti „Pont-Ház" előtti térség, ahol 1945-ben a lőszeres vagonok felrobbantak. A japán­akácok pusztulnak, már pótlások vannak. A jobbszélső nagyobb, utánpótlási japánakác is pusztulóban (1976. június 29.) 3. kép: Gellért-rakpart. Az utánpótlási fák sínylődnek, betegek (1966. június 27.) 48

Next