Keleti Ujság

A Keleti Újság a két világháború közötti időszak egyik leghosszabb életű romániai magyar napilapja volt. A Ferenczy Gyula elnökletével létrehozott Lapkiadó Részvénytársaság indította meg Kolozsvárott 1918 karácsonyán, s miután címét 1944. június 15-én Keleti Magyar Újságra változtatta, 1944 őszén szűnt meg.Első felelős szerkesztői Szentmiklósi József, majd Zágoni István voltak. Szellemi irányítója 1920 elejétől 1924 októberéig Paál Árpád volt. Közben – 1922 második félévében – a lap főszerkesztői teendőit a polgári radikális emigráns Ignotus végezte. Megjelenésének első éveiben a lap általános irányvonala polgári radikális jellegű, de a polgári felfogások képviselői mellett hasábjain szociáldemokrata és kommunista szerzők is megszólaltak. A konzervatív és nacionalista körök politikája ellen, a realista és aktivista szemlélet érvényesítéséért szállt síkra, a kisebbségi életlehetőségek kimunkálásán, a román–magyar közeledés elősegítésén fáradozott. A közéleti vonatkozású cikkek jelentős része a román–magyar kapcsolatok, a román nép és a romániai magyar kisebbség együttélésének kérdéskörét érinti, később pedagógiai, pszichológiai cikkek is megjelentek.

Egy színházi bemutató alkalmából Kádár Imre így írt: "Mi azt hirdetjük, hogy népünknek szakítania kell az irredenta lázálmokkal, s becsületesen el kell helyezkednie új államának közéletében. De ugyanakkor törhetetlen hirdetjük, hogy népünknek leheletéig ragaszkodnia kell … összes jogaihoz, s nyelvét és kultúráját minden elnyomó törekvéssel szemben meg kell védelmeznie." Ebben az időszakban a Keleti Újság jelentős részt vállalt az irodalmi élet kereteinek biztosításában, az állandó jellegű irodalmi sajtó meggyökereztetésében, a romániai magyar irodalom felvirágoztatásában.

1924 őszétől a lap programja fokozatosan szűkült, nem egészen három év múlva pedig gyökeres fordulat következett be történetében: a Lapkiadó Társaság főrészvényese, Weiss Sándor ügyvéd eladta a lapot, s 1927. augusztus 14-től a Keleti Újság mint országos magyarpárti lap jelent meg. Az irányváltoztatás után a főszerkesztő Szász Endre volt 1939-ig, utána felelős szerkesztő Nyírő József, igazgató Somodi András, majd Jenei László lett. A lapnak az irodalmi életben játszott szerepe az 1920-as évek második felétől lényegesen csökkent, figyelemre méltó irodalmi alkotásokat azonban mindvégig közölt. Irodalmi szerkesztő Dsida Jenő, majd Finta Zoltán. 1936 és 1939 között a lap Keleti Újság Képes Híradója c. képes mellékletet adott vasárnapi számaihoz. A melléklet később Erdélyi Vasárnap, majd A Keleti Újság Vasárnapja c. alatt jelent meg, Bartalis János, Berde Mária, Jancsó Elemér, Karácsony Benő, Létay Lajos, Nyirő József, Vita Zsigmond és mások szerzői közreműködésével.